Telefon: 06 30 333 3333

Székhely: Művészetek Háza H-2100, Gödöllő, Szabadság út 6.

PREAMBULUM

Az Alapítók 1992. október 17. napján az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény  és az 1997. évi CLVI törvény rendelkezései alapján létrehozták a Gödöllői Méhész Egyesületet, melyet a Pest Megyei Bíróság 14.Pk-62407/1992. végzésében TE.1282 sorszám alatt nyilvántartásba vett.

I. fejezet

A civil szervezet főbb adatai

A Gödöllői Méhész Egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy, amely a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.évi V. törvény, valamint az egyesülési jogról , a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről szóló 2011.évi CLXXV. törvény alapján alakult meg és fejti ki tevékenységét.

1./        A szervezet neve:                              Gödöllői Méhészegyesület

2./        A szervezet rövidített neve:             Gödöllői Méhészegyesület

3./        A szervezet székhelye:   Művészetek Háza H2100, Gödöllő, Szabadság út 6.

4./        Az Egyesület jogi személy, melyet az elnöke képvisel. E jogkört esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az elnök más személyre átruházhatja.

5./        Működési területe országos.

6./        Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

7./        A z Egyesület pecsétje: körbélyegző, középen méhkas repdeső méhekkel és Gödöllői Méhészegyesület körirattal.

8./        Az egyesület jelvénye: Sárgarézből készült kis méhkas alak tűre erősítve, alatta nemzeti színű szalag csokor, rajta Gödöllő felírással

II.
AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS FELADATAI
1./         Az Egyesület célja és feladatai:

A Gödöllőn és a vonzáskörzetében élő vagy Gödöllőn, illetve vonzáskörzetében méhészkedő méhészek összefogása, szakmai továbbképzése, méhegészségügyi hálózat újjászervezése, méhegészségügyi felelősök kiképzése, tanulmányutak szervezése, a méhészetet érintő hatósági- vagy egyéb érdekvédelmi ügyekben közreműködés az illetékeseknél, méhészeti termékek, méhészeti felszerelések értékesítésének szervezése, méhlegelő javítás, a méhészeti irodalom felkarolása, kiállítások, előadások, bemutatók, szórakoztató összejövetelek rendezése, tudományos tevékenység elősegítése.

Az Egyesület célja megvalósítása keretében az alábbi tevékenységet folytatja:

a)          kulturális tevékenység (TEÁOR szerint 9412. Szakmai érdekképviselet, 9499. M.n.s. egyéb közösségi tevékenység

b)          környezetvédelem (TEÁOR szerint 9499. M.n.s. egyéb közösségi tevékenység)

c)          hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése (TEÁOR szerint 9499. M. n.s. egyéb közösségi tevékenység)

d)          emberi és állampolgári jogok védelme (TEÁOR szerint 9499. M.n.s. egyéb közösségi tevékenység)

e)          sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével (TEÁOR 9319. Egyéb sporttevékenység, 9329.M.n.s. egyéb szórakoztató szabadidős tevékenység)

f)            munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és kapcsolódó szolgáltatások (TEÁOR szerint 9499. M.n.s. egyéb közösségi tevékenység

g)          euroatlanti integráció elősegítése (TEÁOR szerint 9499. M.n.s. egyéb közösségi tevékenység

h)          tudományos kutatásokban való részvétel (TEÁOR szerint 7219 Egyéb természettudomány műszaki kutatási fejlesztés)

 

III.

AZ EGYESÜLET TAGSÁGA

1./         Az Egyesület rendes, pártoló, valamint tiszteletbeli tagokból áll. Az Egyesület tagjait nyilvántartja, azok tevékenységét céljainak elérésére szervezi. Az Egyesület az önkéntesség elvén szerveződő és működő szervezet, így az Egyesületbe való belépés és kilépés önkéntes. Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen szolgáltatásaiból.

2./         Az Egyesület tagja lehet minden magyar és külföldi természetes személy és jogi személy, aki, illetve amely az Egyesület céljaival egyetért és azok megvalósításáért aktívan kíván tevékenykedni, valamint az Egyesület alapszabályát elfogadja.

3./         Az egyesületi tagság tagfelvétellel keletkezik.

Az Egyesület rendes tagja lehet az a természetes személy és jogi személy, aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, valamint fizeti a tagdíjat. A tag felvételéről az Elnökség titkos szavazással, szótöbbséges határozattal dönt.

Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy és jogi személy, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik.

Tiszteletbeli tag lehet az a természetes személy, aki kiemelkedő tevékenységével és személyének járó megbecsülésével elősegíti az Egyesület céljainak megvalósulását. A tiszteletbeli tag felvételéről – az ügyvezető Elnökség javaslatára, az érintett egyetértése mellett – a Közgyűlés határoz.

A jogi személyiséggel rendelkező társaság, szervezet tagok jogaikat és kötelezettségeiket bejegyzett képviselőjük útján gyakorolják, illetve teljesítik.

4./ A tagsági jogviszony megszűnik

a) a tag kilépésével;

b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;

c) a tag kizárásával;

d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

(2) A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta.

(2) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

(3) Az alapszabály a kizáró határozat ellen fellebbezési lehetőséget biztosíthat, ebben az esetben az alapszabályban rendelkezni kell a fellebbezési eljárásról és a fellebbezést elbíráló egyesületi szervről.

5./ A tag kilépési szándékát írásban közli az ügyvezető Elnökkel, ebben az esetben a tagsági viszony a nyilatkozattétel napján szűnik meg.

6./ A tagot az ügyvezető Elnökség javaslatára a közgyűlés kizárja, amennyiben a tag az Alapszabály rendelkezéseit súlyosan megsérti, ezáltal az egyesület céljait sérti, vagy veszélyezteti, továbbá 3 (három) hónapon túl elmarad a tagdíj megfizetésével és a hátralékot az ügyvezető Elnökség felhívását követően sem rendezi. A felhívásnak tartalmaznia kell a jogkövetkezményeket. A kizárt tag a közgyűlési határozat ellen 30 (harminc) napon belül a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. A tagot az elnökség a kizárási eljárás megindításáról haladéktalanul írásban tértivevényes küldemény útján értesíti. A kizárási eljárás során az érintett tag személyesen vagy képviselője útján védekezhet, észrevételt tehet, a közgyűlésen felszólalhat. A kizárást kimondó határozatot az elnökség a kizárt tag részére írásban – az átvételt igazolható módon – megküldi, mely küldeményben a jogorvoslati lehetőségekről a kizárt tagot tájékoztatja.

 

IV. fejezet

A tagok jogai és kötelezettségei

1./         Az Egyesület rendes tagja

a.           részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban;

b.           ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására;

c.           felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről;

d.           életkorától függetlenül választhat, illetve választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire azzal, hogy kiskorú (18. életévét be nem töltött) életkorának megfelelő  – képviselettel nem járó – tisztségre választható;

e.           indítványt tehet a Közgyűlés és az ügyvezető Elnökség napirendi pontjaira;

f.             betekinthet az Egyesület nyilvántartásába;

 

2./ Az Egyesület tagja köteles az Egyesület Alapszabályát, határozatait betartani, valamint részt venni az Egyesület munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását, vállalt kötelezettségeinek eleget tenni, valamint tagdíjat fizetni.

3./ Az éves tagdíj mértéke 1000 Ft, azaz ezer forint, melyet minden év március 31-ig kell az egyesület pénztárosának, vagy közvetlenül az egyesület bankszámlájára befizetni, ebben az esetben a megjegyzés rovatban fel kell tüntetni, hogy „éves tagdíj”, név és pontos lakcím.

4./ A természetes személy és jogi személy pártoló tag tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, de tisztségre nem választható és Ő sem választhat másokat a társadalmi szervezet szerveibe, továbbá szavazati joga nincs. A pártoló tag kötelezettsége az alapszabály betartása és a vállalt támogatás nyújtása.

5./ A tiszteletbeli tag tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, de tisztségre nem választható, és Ő sem választhat másokat a társadalmi szervezet szerveibe, továbbá szavazati joga nincs. A tiszteletbeli tagot tagdíjfizetési kötelezettség nem terheli, azonban az Alapszabály rendelkezéseit be kell tartania.

6./ Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják.

 

V.

Az Egyesület szervei

A KÖZGYŰLÉS
1./         Az Egyesület döntéshozó szerve a Közgyűlés. A közgyűlés a tagok összességéből áll. Az Egyesület rendes Közgyűlését évenként legalább egyszer az Ügyvezető Elnök hívja össze, és a Közgyűlés helyéről, időpontjáról és tervezett napirendjéről, a beterjesztett javaslatokról, valamint határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlés helyéről és idejéről az Egyesület tagjait – legalább nyolc nappal a tervezett időpont előtt bizonyítható módon,  (meghívó) útján értesíti.

2./          A meghívónak tartalmaznia kell

a) a jogi személy nevét és székhelyét;

b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

c) az ülés napirendjét.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

3./          A közgyűlés az ülését az egyesület székhelyén, vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyen tartja.

4./  Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet   megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

5./ A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

6./ A közgyűlést az  ügyvezető Elnök nyitja meg és meggyőződik arról, hogy a közgyűlés határozatképes. Amennyiben az határozatképes, javaslatot tesz a levezető elnök és a szavazatszámlálók személyére. Ezt követően erről szavaz a közgyűlés, majd a közgyűlés további vezetését az ügyvezető Elnök átadja a levezető elnöknek, aki ismerteti a meghívó szerinti napirendi pontokat. Az egyes napirendi pontok tárgyalása végén az arról szóló döntést  szavazásra bocsátja, a szavazatokat akár nyílt, akár titkos, a szavazatszámlálók összesítik és írásban aláírásukkal ellátva rögzítik, majd ezt követően a levezető elnök kihirdeti a szavazás alapján született döntést, vagy szavazategyenlőség esetén annak elvetettségét. A határozatokat évente arab sorszámmal törve az évszámmal és zárójelben annak pontos dátumával (hónap, nap) kell kihirdetni és a határozatok könyvében vezetni.

A határozat kihirdetésének szabálya: Az egyes napirendi pontok végén a szavazás eredményének megállapítása után az ügyvezető elnök felolvassa a határozat szövegét és az arról szóló döntést, amely lehet elfogadó vagy elvetett és a fentiekben szabályozottak szerint rögzíti azt.

7./ Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha:

a)          azt a bíróság elrendeli,

b)          azt a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban kéri,

c)          a Pénzügyi ellenőrző bizottság indítványozza,

d)          az Elnök, vagy az Elnökség, Pénzügyi ellenőrző bizottság tagjai lemondanak,

e)     az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

f)  az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor   teljesíteni; vagy

g)    az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Az e-g) pontok alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

8./ A Közgyűlés kizárólagos jogkörébe tartozik:

a) az alapszabálynak -a jelenlévő tagok ¾-es többséggel történő- módosítása;

b) az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok ¾-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges,

c, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

d) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

e) az éves költségvetés elfogadása;

f) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

g) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

h) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelő ellenőrző bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

i) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelő ellenőrző bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

j) a felügyelő ellenőrző bizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

k) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

l) a végelszámoló kijelölése.
9./ Az Egyesület Közgyűlését évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót.

 

10./ A Közgyűlés napirendjét az Ügyvezető Elnök állapítja meg és terjeszti elfogadásra Közgyűlés elé.

 

11./ A Közgyűlésen az Egyesület minden rendes tagja egy szavazattal rendelkezik.

 

12./ A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét  képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

13./  Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

A tagok vagy az alapítók a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.

 

14./ A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban  áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

 

15./ Amennyiben a Közgyűlés nem határozatképes, úgy azt 15 napon belül meg kell ismételni; a megismételt Közgyűlés az eredeti napirendi kérdéseiben a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes. Az eredeti közgyűlési meghívó tartalmazza a távolmaradás következményeire – többek közt azon tényre, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes – a tagok figyelmét felhívó rendelkezést.

 

16./Az érvényes közgyűlési határozat meghozatalához a leadott szavazatok több mint fele szükséges, 50%+1 fő  kivéve, ha ez az Alapszabály másként rendelkezik.

 

17./A közgyűlés valamennyi határozathozatala – ide értve a személyi kérdéseket is – nyílt szavazással történik, kivéve, ha a szavazás módjáról – határozatonként – a közgyűlés nyílt szavazással másként határoz. Szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni és a következő alkalommal ismét szavazásra kell bocsátani.

 

18./ A közgyűlésről – az azon felszólalók személyét és az elhangzottak érdemét tartalmazó – jegyzőkönyvet kell vezetni, és hangfelvételt kell készíteni, amelyet a közgyűlés levezető elnöke és a közgyűlés által erre megválasztott jelenlévő kettő tag hitelt érdemlően írnak alá.  A hitelesítők nem lehetnek a tisztségviselők.  A közgyűlésen hozott határozatokról az ügyvezető elnök köteles nyilvántartást vezetni, amelyből a döntés tartalma, időpontja, hatálya, az ellene szavazók és tartózkodók aránya is rögzítésre kerül.

 

VI.

AZ EGYESÜLET ELNÖKSÉGE

1./         Az Egyesület ügyvezetését az Elnökség látja el, amely operatív és koordináló testülete. Ellátja az egyesület képviseletét bel-és külföldi kapcsolataiban.

 

a) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

b) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

c) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

d) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

e) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

f) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

2./         Az Egyesület vezető tisztségviselői a 3 tagú Elnökség. Tagjai az Egyesület  ügyvezető Elnöke, valamint a Tagok.

 

Az Egyesület  ügyvezető elnöke:  Csuja László

Az Egyesület ügyvezető Elnökségének további tagja: Kánvási Endre

Az Egyesület ügyvezető Elnökségének további tagja: Sorné Horváth Katalin

3./         Az Egyesület ügyvezető Elnökségének tagjait a Közgyűlés választja meg  3 éves időtartamra, jelen Alapszabály rendelkezéseinek megfelelően. Az ügyvezető Elnökség a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel.

4./         Az ügyvezetés határkörébe tartozó ügyek:

a)     az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b)     a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c)     az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d)     az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e)     az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

f)      a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

g)     az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h)     részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

i)       a tagság nyilvántartása;

j)       az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k)     az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l)      az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

m)    az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

 

5./         Az ügyvezető Elnökség ülését az Egyesület ügyvezető Elnöke szükség szerint, de legalább évente kétszer az ügyvezető Elnökség tagjainak a tervezett napirendről történő értesítésével egyidejűleg, – legalább nyolc nappal a tervezett időpont előtt egyéb bizonyítható módon, például elektronikus formában köteles összehívni. Az ülésre külön meg kell hívni a Pénzügyi ellenőrző bizottság tagjait is, akik az ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt.

6./        Az ügyvezető Elnökség határozatképes, amennyiben három tagja az ügyvezető Elnökség ülésén jelen van. Az ügyvezető Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

7./         Az ügyvezető Elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az ügyvezető Elnökség ülésén résztvevő ügyvezető Elnökségi tagok nevét, az ülés napirendjét és az elhangzott javaslatok lényegét. Az ügyvezető Elnökség üléséről készült jegyzőkönyvet az ügyvezető Elnökség tagjai valamennyien aláírásukkal hitelesítik.

8./         Az ügyvezető Elnökség évente egyszer a Közgyűlés részére jelentést készít az Egyesület ügyvezetéséről, célkitűzéseinek megvalósítására folytatott tevékenységéről, illetve a társaság vagyoni helyzetéről. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az Elnökségi ülés idejét ki kell függeszteni az Egyesület székhelyén a hirdetőtáblán.

 

VII.

AZ EGYESÜLET ÜGYVEZETŐ ELNÖKE

1./         Az Egyesületet harmadik személyek irányában az  Ügyvezető Elnök képviseli.

2./         Az Egyesület ügyvezető elnöke Csuja László

3./         Az  ügyvezető Elnök feladatai és hatásköre:

a)          az Egyesület tevékenységének irányítása;

b)           a Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése;

c)           döntés és intézkedés az ügyvezető Elnökség ülései közötti időszakban az ügyvezető Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben;

d)           a Közgyűlés és az ügyvezető Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;

e)           kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;

f)             irányítja az ügyvezető Elnökség munkáját;

g)           vezeti az ügyvezető Elnökség üléseit;

h)           képviseli az Egyesületet;

i)              intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;

j)              összehívja az ügyvezető Elnökség üléseit;

k)           vezeti az ügyintéző apparátust;

l)              irányítja az Egyesület gazdálkodását;

m)        gyakorolja a munkáltatói jogokat; de, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel  munkaviszonyban áll; a munkáltatói jogokat a közgyűlés gyakorolja.
n)           minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az ügyvezető Elnök hatáskörébe utal.

o)          rendkívüli ülés összehívása a Pénzügyi ellenőrző bizottság indítványára, bármelyik elnökségi tag cél és ok megjelölésével kért indítványára.

 

 

VIII.

 

FELÜGYELŐ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG

1/  A felügyelő ellenőrző bizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.

2/ A felügyelő ellenőrző bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá, aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

A felügyelő ellenőrző bizottság tagjai a felügyelő ellenőrző bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelő ellenőrző bizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

Az első felügyelő ellenőrző bizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a taggyűlés választja a felügyelő ellenőrző bizottsági tagokat. A felügyelő ellenőrző bizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.

A felügyelő ellenőrző bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelő ellenőrző bizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.

3/ A felügyelő ellenőrző bizottság működése:

A felügyelő ellenőrző bizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.

A felügyelő ellenőrző bizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

A felügyelő ellenőrző bizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A létesítő okirat ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.

4/ A felügyelő ellenőrző bizottság tagjainak felelőssége

A felügyelő ellenőrző bizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.

5/ A Felügyelő ellenőrző bizottság tagjai: (min 3 fő) Diós Antal, Simonné Botos Andrea és Kora Mihály

 

X.

 

A KÉPVISELET MÓDJA
1./         Az Egyesület ügyvezető  Elnöke az Egyesületet akként jegyzi, hogy az Egyesület nevéhez saját névaláírását önállóan írja.

 

Az Egyesület bankszámlája fölött bármely két elnökségi tag aláírásával lehet rendelkezni. Az Egyesület elnökének önálló aláírási joga van.

 

 

2./         Az ügyvezető Elnök a képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az Elnökség másik tagjára átruházhatja, akadályoztatása esetén az egyesület tagságából eseti megbízással helyettest állíthat. Az ügyvezető Elnök képviseleti jogkörét más tagra kizárólag a Közgyűlés ruházhatja át írásban.

 

 

XI.

AZ EGYESÜLET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA
1./         Az Egyesület vagyona elsősorban a tagok által fizetett tagdíjakból- amely áll az egyszeri belépési díjból és az éves tagdíjból- természetes és jogi személyek adományaiból, felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, pályázatok útján nyert pályázati díjakból képződik.

2./         Az Egyesület vagyonával az alapszabályban meghatározott célok megvalósítása érdekében önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

 

3./         Az Egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

 

 

XII.

 

NYILVÁNOSSÁG, JOGORVOSLAT
1./         A Közgyűlés döntéseit az Egyesület ügyvezető Elnöke bejegyzi a határozatok tárába. A határozatok tárában fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, szavazatok számát, név szerinti szavazás esetén a döntést támogatók és ellenzők személyét.

2./         Az Egyesület ügyvezető Elnöke gondoskodik az Egyesület szervei által hozott határozatoknak, döntéseknek az Egyesület  székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán történő közzétételéről.

3./         Az Egyesület működésével kapcsolatos iratokba az Egyesület székhelyén, előre egyeztetett időpontban bárki betekinthet. Működése módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint a beszámolók közléséről az Egyesület időszaki kiadványaiban és Internet honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.

4./         Az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

5./         Az Egyesület nyilvántartása a Budapest Környéki Törvényszék hatáskörébe tartozik, törvényességi ellenőrzését pedig az ügyészség látja el.

6./         Az Egyesület tagjai az Egyesülettel kapcsolatos vitás ügyeket megkísérlik békés úton rendezni.

 

XIII.

 

AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

 

1./Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

2./          határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;

3./         b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;

4./         c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy

5./         d) az arra jogosult szerv megszünteti

6./         feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

7./          A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek.

8./         (3) A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért.

9./ Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak   egyesületekre válhat szét

 

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

 

10./ Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése   után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

 

 

XIV.

 

Vegyes és záró rendelkezések

 

 

Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak.

 

 

 

Igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának, mely a 2015. február 07-éán tartotta közgyűlésen elfogadásra került és félkövér betűkkel jelőltük, ez az új Ptk szerinti átdolgozás volt, majd a bírósági hiánypótlásnak eleget téve  a III/4, V/6 és VII/3,pontokat dőlt betűkkel jelöltünk.

 

Gödöllő, 2015. .

 

 

 

 

ügyvezető elnök

 

 

Előttünk, mint tanúk előtt:

 

1. név: …………………………………..                                                                        1.név:…………………………………..

lakcím: ………………………………….                                                       lakcím:…………………………………

szigsz:……………………………..                                                       szigsz:…………………………………

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Tovább az eszköztárra